gondfoci klasszak

Héhó!

sanyika vagyok, és ez a gondfoci. A munka ünnepe van, úgyhogy kábé ennyire lelkesen fogok neki, de amúgy is el vagyok maradva. Egyelöre nem tudom, miröl lesz szó, lehet, hogy a végére sem derül ki. Na, mindegy. Koppintás lesz benne, az fix.


EGY TéNY, AMITöL MAJD OKOSABBNAK TüNSZ
A májusfa állításához régebben a legények legszívesebben lopták a fát, amiért a hatóságok gyakran tiltották az ünnepet.
Máris okosabb vagy, mint 3 másodperccel ezelött.


DOLGOZáS, MEKKORA öTLET
Utálok dolgozni. Bénaság. Lúzerség. Kényelmetlen. Azt hiszed, kényelemben érzem magam, ha dolgoznom kell? Hát nem. Rohadtul nem kényelmes. Ha rá gondolok, lever a víz. Rendesen höhullámok jönnek rám.

Na, és nyerek a lottón? Azt ne hidd! Frászt! Maradok jó szegény. A csóróknak meg dolgozni kell. Hogy holnap is csórók lehessenek. Legszívesebben ordítanék. Anyád! Kegyetlen sok pénzre lenne szükségem. Legjobb volna azonnal, de ráér, mondjuk jövö hétig. Ha addig lehetne valamit intézni, az nagyon a kedvemre való volna. Hozzátok a pénzt! Zsákolva, talicskákkal, tallérokat, zöldhasúakat, engem nem érdekel, csak hozzátok! Borítsátok körém! El akarok süllyedni benne, mint a futóhomokban!

Értsétek meg! Fel kell adnom a csóróságomat! Meg kell váltanom a szabadságomat! Hogy soha többet ne kelljen dolgoznom! Meg kell váltanom a szabadságomat, hogy újra teljes ember lehessek! Egészséges indivídum! Születésem óta erre vágyom! Újra egésznek lenni, mint hajdan odabenn a melegben!

Én nem dolgozásra születtem, ember! Az én generációm jobban szereti az életet a munkánál. Ez van. Nem én akartam így. A génjeink csavarodtak eképpen. Ne dobáljatok rám köveket! Vagy az vesse az elsöt, akinek a hobbija a szénbányászat! Nem, én nem akarok dolgozni! Nem! Legalábbis ma nem! Nem én, uram! Már most sem mozdulok! Nem ám! Nem mozdulok! Teljesen megmerevedek! Görcsösen ügyelek, hogy meg se mozduljak! Én ma már nem mozdulok többet! Áááááh! Kapjátok be! Áh! Nem! Nem mozdulok! Tíz tank nem mozdíthat! Kapjátok be!

Mint valami mantra.

Nem mozdulok többet. Nem mozdulok többet. Nem mozdulok többet. Nem mozdulok többet.


PIACSEKKER
133 napja nem ittam szeszet.
Igen, én alkohol nélkül is rosszul tudom érezni magam!
De vajon meddig bírom még?
Mikor kezdek remegni a pia után?
Mikor mennek agyamra az elvonási tünetek, és kezdek örjöngeni?

Érezd a drámát!


LOPOK
Leszarom.
A múltkor azt ígértem, ha viselkedtek, közlök itt egy novellát, amiböl egyszer best-seller lesz, aztán nem közöltem itt semmit. Nem felejtettem el, nem akarom elhallgatni, csak nem volt kedvem felrakni ide még valamit, amibe annyi munkám van, teljesen ingyen, hogy aztán fintorogjatok.
A tényálladék, hogy újabb nagyobb terjedelmü novellába fogok ma. Az alapokat az internetröl lopom. Ez a legdurvább. Imádom az internetet. Tele van nyersanyaggal. Tudod, kik szolgáltatják a legjobb cuccot? A mániákusok. Így van. A mániákusok.
Véletlenül találtam egy honlapot, ahol a fószer a vonatozásairól ír. Azt hittem valami bulilap, vagy mi, egész addig, amíg meg nem láttam a föoldalt, ahol menüpontokba szedve álltak a vonatozások, 2001-töl 2007-ig, plussz egy nagy menü alatt a XX. Századi vonatozások.
Agyrém.
A faszi nem egy taknyos, tehát a legföbb téma nem a vonaton történö bebaszás, meg csajozás, hanem maga az utazás. Néha olyan keményen, hogy egész menetrendeket idéz, az átszálló állomásokról. Komolyan mondom, a pali teljesen kész. Nem számoltam meg, de legalább 130 magyarországi utazás törénete olvasható itt, meg egy csomó külföldi vonatozás. Menetjegyek scanjei, fényképek vonatokról, állomásokról, bakterházakról, eszméletlen. A történetek meg nemcsak számokból állnak, és helységnevekböl, meg mozdonynevekböl, még akkor se, ha többnyire igen, hanem néha igen színesen ír le egy-egy állomást, szerelvényt, a kényelmet, az idöjárást, a csöveseket. Beszarás.
Na, szóval ennek az embernek fogok lopni az feljegyzéseiböl. Nem keveset.
Kurva jó novella születik. Nem kellett hozzá más, csak egy mániákus, az Internet, meg én. A tébolyba fordult hobbik és müvelöik ennyire inspirálóak lehetnek. A tanulság: nyitott szemmel kell szörfölni, öcsém.


OLVASNI FOGTOK!
Itt egy idézet következik Ken Kesey. Száll a kakukk fészkére címü regényéböl.
Minek? Kedvcsinálónak, ember!
Én nem vagyok az irodalomtanárod. Magasról leszarom, hogy egy társaságban, ami nem a haverjaidból áll, nem tudsz megszólalni. Az sem érdekel, ha a Legyen ön is milliomosban egyetlen rohadt kérdésre sem tudod a választ. Nem azért akarom, hogy olvass. Az olvasás nem egy kurva nagy kulcs a Mindentudó Tornyához. A legtöbb könyvböl nem tanulsz semmit. Akkor sem, ha klasszikus, akkor sem, ha kötelezö olvasmány, akkor sem, ha best-seller. Nem kerülsz automatikusan a mennyországba, ha egy héten elolvasol legalább negyven a5-ös oldalt. Nem.
Viszont néha vicces. Az egyik legdurvább jelenség az ismert univerzumban, ha csupán a betük, minden hanghatás, képi hatás nélkül késztetnek ordenáré vihogásra.

Az alábbi jelenet elmegyógyintézetben játszódik, a szereplök McMurphy, aki egy börtöngazdaságból kérette át magát a dilinyósok közé, mert azt hitte, ott könnyebb lesz az élete.
Csekkit!

Három napja megy a Capitaly a nappaliban, a házak, szállodák épülnek, két asztal van már összetolva, hogy helye legyen a sok hitellevélnek meg a halomban heverö játékpénznek. McMurphy rávette a társaságot, hogy minden játékdollár után egy centet adjanak bele, amit a bank kifizet, mert kell valami értelme legyen. A Capitaly doboza már tele van apróval.
-Te dobsz, Cheswick.
-Várjál, ne dobjál még! Hogy van az, hogy az ember szállodát épít?
-Négy háznak kell lenni minden egyszínü telkeden, Martini. Gyerünk már, a jézusmáriáját.
-Várjál, ne dobjál még!
Pénz száll szét mindenfelé, piros, zöld, sárga bankók, az asztalnak arról az oldaláról.
-Hát most veszel szállodát, vagy hülyülsz itten, a jézusmáriáját?
-Te jössz dobásra, Cheswick.
-A kiskésit! Na és most mit gondolsz, Cheswickem, hova lépegetsz? Egyenesen bele az én Marvin Gardens-i telkembe! Akkor fizetsz nekem, annyi mint annyi, összesen háromszázötven dollárt!
-Szentség a boltba!
-És azok a kis micsodák, azok mik? Várjál már, ne dobjál! Mik azok a kis micsodák mindenfele a táblán?
-Martini, te már két napja látod azokat a kis micsodákat mindenfele a táblán. Nem csoda, hogyha a gatyámat ráfizetem a partira. Én csak azon csodálkozok, hogy te ezt hogy bírod McMurphy, mikor itt Martini napszámba halucinál.
-Sose törödjél te csak Martinival, Cheswick. Már egész szépen kezdi megszedni magát. Köhögd ki azt a háromszázötvenet, majd Martini tudja, mit csináljon vele. Nem kifizeti ö is a bért, mihelyt a kis micsodájával rátéved a telkünkre?
-Várjál már, ne dobjál! Rém sok a micsoda itten!
-Oda se neki, Mart. Te csak azt nézd, kinek a telkére lépik a micsoda. Még mindig te jössz dobásra, Cheswick. Dupla kockád van, megint te dobol. Odané! Azt a leborult! Hatos!
-Ezzel szépen besétálok a Szerencskerékre. Nézzük csak, mit mond: önt igazgatósági taggá választották, fizessen ezennel minden játékosnak. Szentséges szentség a boltba!
-Kinek a szállodája ez itt, a jézusmáriáját, a Readingi Vasútsoron?
-Ez, barátom, nem szálloda. Csoda, hogy a szemed ki nem veri. Ez raktár.
-Várjál már, ne dobjál!
McMurphy teljesen lefoglalja az asztal egyik végét. Kártyákat rakosgat, pénzt rak csomóba, a szállodáit rendezgeti. Száz dolláros áll ki a sapkája hajtókájából, mint a sajtóbelépö. Dilipénz, azt mondja rá.
-Scanlon! Te vagy a soron, pajti.
-Adjátok ide a kockákat! Akkorát dobok, hogy szétmegy a tábla. Na tessék. Kiadtam, mint a tizenegyes tarokkot. Lépj meg nekem tizenegyet, Martini.
-Léptem is már, tessék.
-Ne azzal te féleszü, az nem a figurám, az a házam!
-Ugyanaz a színe neki.
-Mit keres ez a kis ház a Villamostársaság telkén?
-Az az áramfejlesztö telep.
-Martini, te nem a kockát rázod, hallod.
-Hagyjátok lógva. Mit számít?
-Az két ház, amit ráz!
-Hát aztán!-Martini most kigurít egy óriási, hadd nézzem csak, egy óriási tizenkilencest. �Szépen haladsz, Mart. Ezzel most hova is jutsz? Hol a figurád, pajtás?
-Mi? Hát itt van e.
-Tudod, hol volt neki, McMurphy? A szájába! Ehhez mit szólsz? Ezzel átmész a startvonalon, és még négyet elöre, és szépen megállsz a Baltic Avneue-n, Martini. Egyetlen saját telkeden kötöttél ki, látod. Ezt nevezem disznó szerencsének! Martini három napja játszik, és szinte minden fordulóban kiköt egyszer a saját telkén.
-Fogd be a szádat, és dobjál, Harding! Te vagy a soron.
Harding összekotorja akockákat a hosszú ujjaival, és úgy tapogatja ki hüvelykujjával a sima felületüket, mintha vak volna. Az ujjának tisztára olyan színe van, mint a kockának-mintha csak a másik kezéböl faragták volna ki. Ahogy rázza, a keze velük zörög. McMurphy elébe gurulnak, és ott állnak meg.
-Barátom, öt, hat, hét. Nincs szerencséd, pajtás. Az én kertembe tévedtél. Ezért a merészségért összesen tartozol nekem, na nem sok, kettöszáz dollárból kitelik.
-Kidobott pénz.
Zörög a kocka, zizeg a játékpénz, s megy körbe-körbe.


Na, mi a stájz? Nagyon fájt? Ha nem annyira, akkor szerezzétek be a könyvet, például a könyvtárból, nulla forintért, azért ellopni nem kell, csak olvassátok el. Vicces is, szomorú is, brutális is, szóval szórakoztató és egyáltalán nincs szarul megírva.

sanyika vagyok, tudjátok, a srác, aki megeröszakolná a mutterotokat, ha azzal rábír az olvasásra!


Jövendömondás, csonttérkép, tenyérjóslások!
A VARáZSLATOS 50 FILLéRES!
Találtam egy 50 filléres érmét a fiókomban a tízezresek helyén. Rusnya egy darab. Karcos, koszfoltokkal. Mindenesetre arra pont jó, hogy fel-feldobjam, és útmutatást adjon.

A múlt héten azt kérdeztem: megynerem-e a lottó ötöst? A varázslatos 50 filléres azt mondta, igen. Hát egy lófaszt! Nem nyertem semmit. Azért kap még egy esélyt.

E heti kérdésem: meg tudom-e alázni a haverjaimat a szombati bowling gálán?
Írás: igen.
Fej: nem.

Repül az 50 filléres, repül, pörög, pörög.

És a válasz:

Váááááársz! Váááááársz!

A válasz arra, hogy meg tudom-e majd alázni a haverjaimat a szombati bowling gálán:
Igen!

Strike, strike, strike, spare, strike, strike, spare, strike, strike, strike, csöcs! Készüljetek, öcsém, ez MEGALáZó lesz!



Ma ennyire tellett. Ezek mennek. Ja, és kezdek kiégni, nem alap szinten. Nem baj, már nincs sok hátra. Nemsokára újra itt, addig is, ha rám hallgattok, azt csináltok, amit akartok.



3