gondfoci klasszak

Sziasztok, jubilálók!


Egy éves jubileum van, ami mindössze annyit árul el rólam, hogy lusta vagyok, vagy egyszerüen ilyen szinten ihlettelen. A gondfocit ugyanis egy év alatt be akartam fejezni, no ez nem sikerült. 16 résszel maradtam le.
Mindenesetre következzen most az ünnepi kiadás. Egy csomó ötletem van, hogy mit kéne belepakolni, de lehet, kiszórom a felét, majd meglátjuk, mi sül ki belöle, valószínüleg semmi jó.
Kezdjük egy tanulságos történettel.

KICSINÁLNI EGY RIBANCOT JANUÁR VÉGÉN
Odáig fajultak az irogatós dolgaim, hogy újabban minden elvemmel szemben fórumokra írok, meg értékelek, odafigyelek mások véleményére. Alkotó közösségekbe járok, ha csak virtuálisakba is. A közösség mellékhatása pedig az okostojás. Ö általában fellengzös is. Azt hiszi megteheti. Most azt gondoljátok, magamról írok, de nem. Január végén egy hobbi irogatós oldal értékelö rovatában összeakasztottam a szarvakat valakivel. Nem, nem tudom, ki lehet, mert álnevet használ. Ahogy én is! Tehát legalább annyi esze van, hogy ne a saját nevén járassa le magát.

A küzdö felek tehát, a sötét sarokban Imp Cheeky, míg a másik oldalon én, Bota Ádám álnéven, inkognitóban, álszakállasan, plussz itt van még nekünk Inter pares, akinek katona történetes cikkét értékelték a lelkes irodalmároskodók, ö is fontos szerepet játszik, majd meglátjátok, nélkülözhetetlen komikus elem.

Tehát, a következö postnál öntötte el a szar az agyamat:

#10-Imp Cheeky-2007.01.26-22:42:44
Én meg nem mondom,hogy jó volt, mert megtanultak emberek egymásra is figyelni, és tanultak egy kicsit.
A volt pár-évvel ezelöti cserkésztáborosok zacskóba büdös zoknit hazavivök,jobb ha nem is említik,hogy katonák voltak!
Megtanulták,hogy kell felvenni a bakancsot, Oszt jó napot!
Isten mentsen meg attól,hogy az ö kezükbe fegyver kerüljön! A levelezön végzett cserkész-katonák nem tudnak semmit! Csak kiszolgálták a törvényt!

Erre én:

#11-Bota Ádám-2007.01.26-23:04:39
#10-én ilyen cserkészkatona vagyok. úgy 8 éve. te meg jó öreg lehetsz.

Kicsit hazudtam az évekkel kapcsolatban, de 1999-2000-ben voltam sorkatona, és 2002 óta szerzödéses, szóval nem volt kedvem szarakodni a számológéppel.

#14-Inter pares-2007.01.26-23:25:20
Kedves Bota Ádám! Köszi, hogy kommenteltél, eddig nem ismertelek.

Blablabla. Csak azért raktam ide a 3. srác postját, mert késöbb még bonyodalmakhoz vezet. Nemsokára bejön a komikus elem, figyelmezzetek erösen! Elötte azonban egy flegma fricska a nagy IC-töl:

#22-Imp Cheeky-2007.01.26-23:47:21
#11.
Hitler megkérdezi a táborban lévö fiútól :
-Mennyi idös vagy ?
A fiú válaszol:
-10 leszek!
Hitler:
-Az nem is olyan biztos!
Hát csak ennyit a korról öcsi!

És itt jön Inter pares, és hozza a komikumot! Ugyanis:

#23-Inter pares-2007.01.26-23:50:12
Imp Cheeky! Én azt hittem, nekem mondta! Vagy nem?

#26-Imp Cheeky-2007.01.26-23:54:49
#23
Mit mondtam neked?

#28-Inter pares-2007.01.27-00:04:53
#25
Nem Te! A #11!

HAHAHA, de a legjobb, hogy elbassza a post számot, úgyhogy még egy üzenetet kell küldenie.

#30-Inter pares-2007.01.27-00:06:21
#26
Nem Te! A #11!

#31-Imp Cheeky-2007.01.27-00:06:35
#28
OK!

#32-Inter pares-2007.01.27-00:08:24
Elég furcsán jönnek most a kommentek egymás után! Svejk, tényleg jól mutatna!

#33-Imp Cheeky-2007.01.27-00:11:45
#32
Igazad van! Szinte már nem is lehet tudni, hol tartunk?
Azért nekem tényleg hiányzik innen Svejk!

HAHAHA! A lúzerek! Teljesen belecsavarodtak a dologba! Fogalmuk sem volt! Úgyhogy tereltek a hülye Svejkjükkel.
És amikor már megnyugodtak volna, elküldtem egy újabb üzenetet, a 22-es, hitleres postra reagálva.

#36-Bota Ádám-2007.01.27-08:26:04
#22
Imp Cheeky-még a vicceid is öregek, vénember.

Erre persze reagálnia kellett, szóval hozta a szokásos fölényeskedös stílusát. Egyébként a fölényeskedö stílussal az a probléma, hogy ha valójában nem vagy fölényben azzal szemben, akinek nyomod magad, az nagyon hamar kiderül, a vicceid eröltetettnek tünnek, és megégeted magad. Ezt úgy a margóra.

#45-Imp Cheeky-2007.01.27-22:43:05
#32.
Tudod buta madám én éltem és élek. Te meg csak vegetálsz! A tapasztalat mindennél többet jelent. Te még tapasztalni sem fogsz tudni, mert ez nem ilyen kor!

Elküldte az üzenetét, tényleg elhitte, hogy vérszegény sértésekkel és közhelyekkel megfoghat, hogy kiprovokálhat belölem valami ostoba postot, amivel majd elkaphat, amibe belekapaszkodhat, és szétszedhet. De sanyika nem követ el ilyen hibát. Úgyhogy kivártam, tudom, hogy a szerencsétlen óránként kereste elö a szóbanforgó rovatot, hogy megnézze, reagáltam-e. És én két nap múlva elküldtem az utolsó üzenetet:

#46-Bota Ádám-2007.01.29-22:38:38
#45
a nevemmel viccelödsz. wow. milyen színvonalas.

TUSÉ, barátom!
Mondanom sem kell, hogy nem jött több üzenet.


EGY TÉNY, AMITÖL MAJD OKOSABBNAK TÜNSZ
A XVIII. századi angol szerencsebarlangokban külön alkalmazottat tartottak, akinek semmi más munkája nem volt, csak a dobókockákat kellett lenyelnie, ha a rendörség razziázott.
És máris okosabb vagy, mint 3 másodperccel ezelött.

Infosztráda öcsém!


PIACSEKKER
47 napja nem ittam szeszet.
Igen, én alkohol nélkül is rosszul tudom érezni magam!
De vajon meddig bírom még?
Mikor kezdek remegni a pia után?
Mikor mennek agyamra az elvonási tünetek, és kezdek örjöngeni?

Érezd a drámát!


KÖRÜLVESZNEK
Ebben a rovatban mindig egy háziállatomat mutatom be. Van belölük elég. Körülvesznek. Itt ólálkodnak. Kicsit élösködnek. Miért ne? Megengedem nekik.
Tehát:

Nagyrobi a híres Debildombi Beltenyészet egyetlen életben hagyott példánya, a kilencvenes években fogadtuk be. Nem hagytuk, hogy elaltassák, kicsit néha bánjuk a dolgot, de a mi családunk mindig is állatszeretö volt. A beltenyészetnek köszönhetöen erösen ritkul a haja, fonnyad a teste, mutáns génjeinek köszönhetöen óriásira nött a szája, és a továbbiakban is egyre nö, az arcával együtt. Ráadásul az agyára mentek a hallucinációi, totális személyiségzavarban szenved, vagy inkább lubickol, néha már mi sem tudjuk eldönteni. Néha miniszterelnökként vonul az udvaron, néha koszos vackában számba veszi, és dugdossa tovább el nem használt kézfogásait. Valójában Nagyrobi jócskán megnehezíti amúgy sem könnyü életünket.

A múltkor majdnem pofára esett a lépcsön. Hoppá, mondtam neki. Ezek után jobban odafigyelt, mert tudta, hogy ha földre kerül, rögtön ott termek, és agyonrugdosom.


ELTON JOHN: TINY DANCER
Blue jean baby, L.A. lady, seamstress for the band
Pretty eyed, pirate smile, you'll marry a music man
Ballerina, you must have seen her dancing in the sand
And now she's in mine, always with me, tiny dancer in my hand

Jesus freaks out in the street
Handing tickets out for God
Turning back she just laughs
The boulevard is not that bad

Piano man he makes his stand
In the auditorium
Looking on she sings the songs
The words she knows the tune she hums

But oh how it feels so real
Lying here with no one near
Only you and you can hear me
When I say softly slowly

Hold me closer tiny dancer
Count the headlights on the highway
Lay me down in sheets of linen
you had a busy day today

Blue jean baby, L.A. lady, seamstress for the band
Pretty eyed, pirate smile, you'll marry a music man
Ballerina, you must have seen her dancing in the sand
And now she's in me, always with me, tiny dancer in my hand


Nem vagyok nagy rajongója a melegeknek, és kifejezetten utálom az Elton nevü embereket, de a fenti nem egy annyira rossz nóta. Mondjuk sokkal hatásosabb, amikor a Majdnem Híres címü filmben a Stillwater turnébusz utasai éneklik el, miután rátalálnak a meztelen szólógitárosra, aki az egész éjszakát azzal töltötte, hogy teletömje magát acid-del, a háztetön beszédet mondjon, utolsó szavainak ezeket szánja: be vagyok drogozva!, majd leugorjon a tetöröl egyenest a medencébe.

Ebben a filmben van még az a jelenet is, amikor a zenekar énekes frontembere széttárt karokkal az égre emeli a tekintetét, és azt kérdezi:
Ennyire nehéz minket dögösnek lefesteni?

Bizony, ennyire.


ÁGI MELLEI FANCLUB
Alapítva: 2006.
Február havi program:
20070205-Zarándoklat a Hangulat Sörözöbe, szerencsés esetben Ági ott találása, a Mellek megtekintése, rajzok, skiccek készítése, hogy késöbb nézegethessük.
20070207-ÁMF gyüli: A korábbi zarándoklatok alatt készített fényképek, illetve video felvételek megtekintése, kielemzése.
20070210-Ági Mellei szobrász-keramikus szakkör
20070214-ÁMF gyüli: Ági Mellei történetének felidézése, majd saját tapasztalatok megosztása a többiekkel, sztorizás.
20070216-Találkozó az Ildi Feneke Fanclub tagjaival, eszmecsere.
20070219-Ági Mellei ereklyék és mütárgyak kiállítása.
20070221-ÁMF gyüli: Az Aki megérintheti a Melleket mondakör további elemzése, találgatás, ki lehet az, akit még senki sem látott.
20070223-Ági Mellei festö- és rézkarc szakkör
20070226-Az esti órákban szerelmes levelek, ódák, poétika, videovallomások Hangulat Sörözö elött hagyása, gyors menekülés.
20070228-ÁMF gyüli: A Lopakodó nevü mellfigyelö brigád megfigyeléseiröl szóló havi zárójelentés kollektív meghallgatása, vélemény nyilvánítás. Virrasztás a Mellekért.

Csatlakozz! Most félárú backstage pass-ek a Hangulat Sörözöbe, exklúzív fotózási lehetöség, közepes kiszolgálás!

Tel.:06-555-ÁGI-MELL
Keresd Tsech Sándort! Bátran!


MOST PEDIG.
A következö szusszanat megértéséhez jobb, ha felidézitek magatokban a múlt heti adásban közölt viccet, Istennel, Júdással, meg minden. Menjetek, olvassátok el!

Csak nyugodtan.

Addig itt várok.

Lálálá. Csikidam, csikidam.

Liszen tojo háárt ven ic kólin fóójúú!

Ja, itt is vagytok?

Kész? Akkor mehet tovább? Oké.

DÁVID ÉS GYURCSÁNY
Az újságok közölték a képet, Ferenc békejobbot nyújtott Ibolyának, aki erre elkacagta magát. Az újságírók azt hitték, a meglepetés, a jelenet bizarrsága, a protokollbaki a ludas, de tévedtek.
Természetesen én tudom, mi volt az oka a kacajnak. A Ferenc zakózsebébe rejtett diktafon megmondja a frankót. Halljuk, mit rögzített, közvetlenül a kéznyújtás elött:

Ferenc: -FBI! Mindenki a földre!
Ibolya: -Hihi.
F: -Érted?
Ibi: -Hihihihi.
F: -Jó, mi?
Ibi: -Höhöhöhöhöhö! Péter hasist hozott! HááHáá!
F: -Nem ez benne a vicc!
Ibi: HúúHúú! Hasist Marokkóból! JÁÁÁÁHÁ!
F: -Az a vicc, hogy Júdás elárulja, érted?!
Ibi: -EHE! EHE! Ezt nem élem túl! Hasis! ÉÉJJJJ!
F: -Kussolj már, hülye ribanc, nem ez benne a vicc!
Ibi: -WHÁÁÁHHÁÁÁ! Ez jó volt! HEHEHE! Nagyon jó! JIHIJÉÉÁ!
F: -Na, add ide a kezed! Összetöröm, te rohadék!
Ibi: -EÁHÁ! EÁHÁ! Ezapéter-ezapéter! EEEEEHHÁÁHÁÁ!
F: -Széttrancsírozom, szemétláda!
Ibi: -FUHUHUHÚÚ! JAHAHAHAHAJ!
F: -Na ez fáj?! Fáj ez, te mocsok?!
Ibi: -HIJJÁ! ÁHÁHÁHÁHÁHÁ! EHHEHH!


Sci-fi-t valaki?
0113 SPARROWFART
Odakintröl beszürödtek a felfordulás zajai. Topogó lábak, káromkodás, parancsszavak, lézerfütty és kisülések hangjai szinezték a délutánt.
-Egy kalózhajóra hoztál?
Zam majd elsüllyedt a suttogó Leeskaa szemeinek tüzében.
-Csak pár nap, bébi! Ennyit kell kibírnunk. Nem többet-válaszolt.
-Ki hitette el veled, hogy ez egy jó ötlet?
-Senkivel sem beszéltem meg.
-Még szomorúbb, ha ez a saját ötleted volt! Ezt nem hiszem el! Egy kalózhajó!
Zam és Leeskaa egy pöttöm kabinban gubbasztottak, és egy koszos priccs mocskos takaróján beszélgettek. A fiú megpróbálta megsimogatni a lány arcát, de az egy igazi beegho vehemenciájával ellökte a kezét.
-Nem hiányzott, hogy még nagyobb slamasztikába keverj bennünket! Vagy legalábbis engem.
-Minden rendben lesz, kicsim.
-Hogy lenne rendben? Mi az, hogy rendben lesz?
-Ezek nem rossz emberek. Segítenek nekünk.
-Ki szokták belezni az ügyfeleiket.
-Azt ne mondd, hogy beszéltél már olyannal, akit kalózok csempésztek!
-Vajon miért nem beszéltem egyel se? Mit gondolsz, nagyokos?
Zam meglepödött, milyen könnyen sarokba tudta szorítani saját magát. Rendezte a gondolatait, de Leeskaa-n látszott, hogy ez sem sikerült meggyözö idön belül.
-Kalózhajó! Micsoda ötlet! Nézz körül, úgy élünk itt, mint a patkányok! Enni se adnak! Olyan, mintha máris foglyok lennénk. De hogy a végén halottak leszünk, abban majdnem biztos vagyok!
-Nem olyan rossz ez. Különben is, manapság sokkal biztonságosabb egy kalózhajón utazni, mint egy civil kompon. Mióta az Anta Aurigán kitört a háború, az ürt elárasztották a kalózok.
-Ettöl meg kéne nyugodnom?
-Ezek az emberek a pénzért csinálják, amit csinálnak. Én eleget fizettem nekik, hogy elvigyenek a Sunkáról. Mit eleget? Mindenemet odaadtam a kapitánynak. Ezt nagyon jól tudja ö is. Nem kell megölniük.
-Sparrowfart-mondta Leeskaa, és megcsóválta a fejét.
-Igen, ö.
-Odaadtad minden pénzünket egy alaknak, akit Sparrowfart-nak hívnak.
-Hidd el, megteszi, amiért megfizettem.
Leeskaa szótlanul figyelte a fiú tágra nyitott szemeit és arcának rángásait. Az amúgy kifejezéstelen arcú Zamnak csupán akkor kezdtek önálló életet élni a vonásai, ha valóban nagy csávában érezte magát, és ezúttal majd felrobbant az idegtöl és a kétségtöl és a bizonytalanságtól. A lány megsajnálta. Kinyújtotta hosszú kék karjait, és a fiú fejét jókora melleire húzta. Megsimította az arcát.
Percekig ültek így, a kintröl tompán beszivárgó zajban.
-Csak annyit kérek, hogy bízz bennem-mondta Zam. Hangja egy kisfiúé.
-Tudod, hogy bízom-válaszolta Leeskaa.

-Celia, azonnal jelentkezzen a központi vezérlöben!
Ciaka Koken hangja mennydörgésként hasított a holoszoba szimulált Beegho-beli vasárnap délutánjába. Marco úgy összerezzent ijedtében, hogy a kezében tartott fatálca egész tartalmát, azaz mind a három pohár Tequila Sunrise-t az elötte felállított nyugágyban fekvö intendándsnöre borította. Celia sikongva ébredt. Amikor pedig megérezte, hogy a szimulált napok milyen szinten égették le az arcát, felpattant, és tovább sikított. Marco, feje nem lévén, tanácstalanul forgatta kidolgozott felsötestét.
-Jól van?-hallatszott Ciaka hangja. -Az Isten szerelmére, válaszoljon! Mi folyik ott?
-Jól vagyok, admirális, jól!-mondta Celia, és a menekülö Marco után hajította a nyikló-nyakló nyugágyat.

Anara, flottaparancsnok és Seeka százados a Darok hídján álltak, mndketten a Calliope-ról érkezö adást figyelték a képernyön. A nö legalább két fejjel volt magasabb a századosnál. A pieni fajból származott. Galaxis szerte a pienit tartották a legszebb népségnek. Nöik mind a császárnök szépségével és méltóságával bírtak, a többi fajoktól megkapták hát a császárnöknek kijáró tekintélyt és tiszteletet.
Csak a földiek, azok nem voltak képesek viselkedni. Nem állhatták, hogy ne viccelödjenek vagy fecsegjenek folyton.
Rombolók és csapatszállítók úsztak át a képernyön, mint megannyi fáradt szörfös, vadászgépek és fürge fürkészek röpködték körbe öket. Az Anta Auriga felé tartottak. A régen várt erösítés.
-Helyre kis flotta-jegyezte meg Seeka.
-Amelyikkel mi érkeztünk, nagyobb volt-felelte Arana hidegen.
-Nagyobb az még mindig!
-Mi az a huncut mosoly a szája szélén, százados? Viccelödni próbál velem?
-Meg sem fordulna a fejemben, parancsnok-mondta Seeka, és egy csücsörrel próbálta elrejteni a mosolyt.
-Abban igaza van, hogy a flottánk mérete nem változott, ami a hajóparkot illeti. Csakhogy a hajóink üresek. Az anta megölte azokat, akik rajtuk szolgáltak. Ha öszinte akarok lenni, úgy megcsappant a létszámunk, hogy a Szövetség flottájára immáron valós veszélyt jelent a söpredék, akik a kifosztásunkra gyülekeznek odakint. Emlékszik?
-Természetesen, parancsnok.
-Felizgatja ez magát, százados?
-Nem, dehogy! Hogy gondolhatja?
-Akkor miért fáraszt a földiek különös párzási rituáléjával?
-Hogyan?
-Próbál megnevettetni. Ez a Földön bevett udvarlási szertartás.
-Jaj, dehogy.
-Kérem, kíméljen meg a hasonló kellemetlenségektöl a jövöben, különben fájdalmas eszközökkel kell leszoktatnom róluk.

Egy nappal ezelött, rögtön a kidokkolás után Sparrowfart egyik félszemü és féleszü matróza így fordult a kapitányhoz:
-Mikor nyírjuk ki az ürgét?
-Nem nyírjuk ki-mondta Sparrowfart.
-Hogyhogy nem nyírjuk ki-kérdezett közbe Samal, a legöregebb kalóz.
-Nem fogjuk bántani.
-De azért a beegho pipit megeröszakoljuk?-kérdezte a félszemü.
-Nem, öt sem eröszakoljuk meg.
-De elhurcoljuk magunkkal, ágyasnak, az ínséges idökre?
-Nem, bajtársaim.
-Nahát. Jól érzed magad, kapitányom? Nem szédülsz?-vette vissza a szót Samal.
-Sose voltam jobban. Tisztában vagyok vele, hogy mit beszélek.
-Tisztában vagy azzal, hogy nem akarod megölni ezeket az embereket?
-Tökéletesen.
-Nagyon sápadt vagy. Le kéne dölnöd.
-Semmi bajom! Elvisszük a szerencsétleneket az anta ürön túlra.
-Már ne haragudj, de miért?-kérdezte a félszemü.
-Mert megígértem nekik.
-Aha.
-Tudom, hogy ez eddig nem sokat jelentett, de most történt valami.
-Micsoda?
-Az a kis vézna fickó mindenüket nekem adta, ha elviszem öket.
-Tehát már a miénk is mindenük? Akkor tényleg nem értem, miért kell tovább babusgatnunk öket-rázta a fejét Samal.
-Nem értitek? Mindenüket ideadták. Nekem. Ennyit ért nekik ez az út. Mindent. Mindegy, hogy miért, mindegy, hogy hova tartottak, de megbíztak bennem. Ez olyan megindító! Valaki végre annak lát, ami vagyok.
-Egy szavaálló rablógyilkos?
-Egy lovag. A szegények védelmezöje. Megvédem, öket Samal, akármi történik is.
-Ezek az emberek menekülnek valami elöl.
-Hát majd fedezem öket
-Csak azért, mert megbíztak benned, és mindenüket neked adták.
-Ennyi nekem elég.

Most eszébe jutott ez a jelenet, elmosolyodott. A félszemü matrózt és egy másik zsiványt a disszidensek kabinja elé állította, és meghagyta nekik, hogy az életük árán is megvédjék a párocskát. Majd fogai közé vette rövid, görbe kését, és baljában egy fénypisztollyal ö maga is támadásba lendült.

Celia fehér börnyugtató krémmel bekent arccal érkezett a központi vezérlöbe. Ciaka Koken és Coima Kerok mindketten hátrahököltek amikor belépett. Ciaka a sugárvetöje után kapott, de Coima elkapta a kezét, és nyugtatólag megpaskolta.
-Nyugalom, admirálisom, csak Celia az.
-Megijesztett-mondta Ciaka a nönek.
-Köszönöm-válaszolta Celia, és szándékosan eltúlzott ünnepélyességgel fejet hajtott. -Elárulnák, miért hívattak?
-A 2. flotta nemsokára eléri az anta ürt, gondoltam érdekelné-mondta a barek.
-Igen, igazán hálás vagyok-mondta Celia, és felállított a székéröl egy irányítót, majd a gurulós ülö alkalmatosságot a terem közepére húzta, és helyet foglalt a kivetítö elött. -Komolyan.
A barek és az admirális egymásra néztek, és ök is kerítettek maguknak egy-egy széket.

Shatterhand még habozott, bár tudta, hogy már nem sokáig habozhat. Ahogy a kalózok behatolnak a raktérbe, elszabadul a pokol, akkor már nem fogja tudni kiengedni a celláikból a foglyokat. Akkor már nem fognak tudni segíteni. Ha egyáltalán valaha is szándékoztak segíteni. Lehet, hogy rögtön a kalózok mellé állnának. De mi van, ha tényleg tudnának segíteni? A kétlábú fickó katona volt. Azt mondta. Hihet neki?

-Na, kiengedsz végre, vagy hagyod, hogy kilopják a chip-eket a fejedböl, ember?-a katona hangja zümmögve tört át a fényrácsokon.
Shatterhand az orra alatt motyogott valamit.
-Micsoda?-kérdezte a katona.
-Azt mondtam, még nem tudom.
-Lassan eldönthetnéd.
A raktér lezárt ajtajának közepéböl ekkor dölt ki egy többé-kevésbé szabályos kör alakú fémlemez, és egy pödört bajszos kalóz kandikált be az így keletkezett lyukon.
-Készüljetek a megcsáklyázásra, a lemészároltatásra, a megaláztatásra, készüljetek fel a fizetésre, értékeitek beszolgáltatására, aranyatok zsákba dobálására, és ne, ne várjatok kegyelmet, ne várjatok megmentöt, csodát, prominens vendégetek Percy Sparrowfart kapitány!
-Ez meleg-hallatszott a háttérböl a katona hangja, zümmögés nélkül.



folytatom

Addig is, ha rám hallgattok, azt csináltok, amit akartok.


15